2009. november 22., vasárnap

Vendégvárás

A hétvégén vendégeink voltak. Már jó előre elterveztem egy olyan menüt, amivel nem kell egész nap a konyhában gebednem. Így pénteken egész nap a konyhában gebedtem. Még pizsamában összeállítottam a pogácsatésztát, Marci ezalatt kipakolta a fürdőszobaszekrényt. Elindítottam a mosógépet. Megreggeliztettem a fiút, rendbevágtam a konyhát, felszedtem a földről a kaját, lesúroltam az etetőszéket, átöltöztettem Marcit. Teregettem, közben Marci lerámolta a Veronika íróasztalát, megrágta a zsírkrétákat, a lopott ceruzával összefirkálta a parkettát. Míg eltüntettem a firkát, rendet tettem a Veronika szobájában, addig a vécékefét hurcolászta a fenti szinten.
A délelőtti alvása alatt végre lezuhanyoztam, visszapakoltam a fürdőszoba-szekrénybe, feltettem a krumplit főni, hagymát pucoltam, karikáztam, sütöttem, cs.mellet paníroztam.
Amikor felébredt, megpróbáltam megetetni, majd felszedtem a földről a kaját, letöröltem a vajat és a teát az etetőszékről.
Ragyogó napsütés volt és 16 fok, így felöltöztettem és kitettem az udvarra a fiút, majd a kinti konyhában húst sütöttem. Aztán a macskát kergettem ki a lakásból kábé percenként, majd a felöltöztetett sáros lábú gyereket, majd a kettőt együtt. Volt, hogy a szobában a kanapén feküdtek egymáson békésen, amikor belerondítottam az idillbe.
Aztán kinyújtottam a pogácsatésztát, megkentem hagymával, hajtogattam, megint kentem, megint hajtogattam, pihentettem. Mire kimentem újra, Marci meghempergett a sárban, átöltöztettem, etetni is próbáltam, rohantam utána a frissen sült rántotthússal, ő megrágta és kiköpte, a macska örült.
Betettem a kinti sütőbe a sajtos cs.mellet, miközben Marci az összes ilyen-olyan vacakságot, amit a kinti konyhában talált, ledobálta a lépcsőn. Összeszedtem.
Magamat is, és elmentünk a postára, feladtuk a levelet a KFB-váltásról (kábé a felét fogjuk fizetni jövőre, mint most). Hazaérve álmosnak láttam Marcit és megpróbáltam elaltatni. Ha-ha-ha!
Kinyújtottam és kiszaggattam a pogácsát, majd újra pihentettem. Ezután összeszedtem a krumplihéjat a nappali közepéről, feltöröltem a teát, tisztába tettem és átöltöztettem Marcit, visszapakoltam a DVD-ket, kihurcoltam a cipőket az előszobába. Megint megpróbáltam elaltatni Marcit, megint hahaha.
Főztem spagettit, elkészítettem a szószt, kivettem a cs.mellet a sütőből, betettem a pogácsát, összesöpörtem, próbáltam eltüntetni a lakásból a bombatámadás nyomait, visszapakoltam a könyveket, vigasztaltam a csetlő-botló, álmos gyereket, etetni próbáltam, feltöröltem ismét a kiköpött kaját, orrot szívtam, elaltattam. A nagy csendben és nyugiban megcsináltam a hagymás krumplit, kivettem a sütőből és kidobtam a kukába a pogácsát.
Marci bőgve ébredt és nem is tudtam megvigasztalni, befutott a család másik fele, senki nem volt éhes.
Este 8-kor megérkeztek a vendégek. Virslit vacsoráztak.

1 megjegyzés:

  1. Biztos, hogy virslit ettünk?
    Nem gondoltam, hogy ilyen szörnyű napod volt, hogy tudtál mosolyogva várni?

    VálaszTörlés