Veszítjük szépen a kilóinkat, igaz, nem önszántunkból, hanem egy bizonyos kalici vagy mijazíz jóvoltából, fosik-hányik az egész bagázs. Marci kezdte valamikor a múlt hét elején, vidáman húztam az ágyneműt és öltöztettem át a gyereket háromszor éjszaka, aztán mintha elmúlt volna, csak egy laza gyomorrontásra gyanakodtunk, igaz Marci nyűgös volt és étvágytalan egész héten, de az ilyenekre mindig akad elfogadható magyarázat, fogzás, dackorszak, ilyenek, de aztán a pelus tartalma is egyre durvábbá vált, meg Veronika is hányással kezdte a szombat reggelt, majd vízszintesen, teljesen legyengülve folytatta, én is a budin vagy ágyban fekve töltöttem a hétvégét, sőt az apjuk is követett bennünket kis fáziskéséssel, miután nagymellénnyel kifejtette, hogy ő ilyen f.szságokat SOHA nem szokott elkapni, szóval szépen sorban budinak- és ágynak esett az egész család.
Kajára mostanában nem sokat költünk, főzni sem kell, tök gazdaságos.
SOHA nem szokott elkapni...fekve röhögök, bocs. azért jobbulást az ellenállónak, aki annyira nem is ellenálló:)))
VálaszTörlés