Béka, fagyi, szülinap

Azért haladok én a magam módján, a lakás kezdi elveszíteni disznóól-jellegét, már kilátni mindegyik ablakon, hadat üzentem az összes póknak a hálójával együtt, lemostam az összefirkált falat, amitől csak kicsit lett foltos, aztán átfestettem, amitől viszont nagyon, de majd azt mondom, hogy direkt volt, a függönyök is kifehéredtek, sajnos az ülőgarnitúra még nem lépett az öntisztulás állapotába, ezt vagy kivárom, vagy cselekednem kell, hiába sírok már a gondolattól is, közben kitört a tavaszi szünet, melynek áldásos hatását most is érzem, mert kábé hat gyerek tombol az udvarunkon, de köztük van Marci is, akinek ilyenkor persze egy hangja sincs, viszont nagyon koszos, és egy oltári randa kecskebéka is került az esővízgyűjtő hordónkba, és egy órán keresztül hallgattam a jövőjét illető terveket (Szedjük ki a lábát! Szúrjuk le! Mérgezzük meg!), aztán gyorsan elejét vettem a vérengzésnek, azóta a béka köszöni szépen, jól van.

Marcival a minap városi sétát tettünk fagyizással egybekötve. A babakocsit már rég nem használjuk, most sem vittem. Hiba volt. A végére derékból megtörve, jobb kezemet a földön húzva közlekedtem, megvalósult ugyanis a klasszikus "kézenhúz", az, hogy anya és tündéri kisfia rendben sétálnak, fagyiznak és egy irányba mennek, elérhetetlen álomnak bizonyult. Marcit hol egy bokor alól, hol egy idegen kapualjból kellett kihalásznom percenként, míg a fagyit vettem a nagynevű cukrászdában, addig ő eltűnt a pult mögött és épp a sütikészletet kezdte alaposabb vizsgálat alá venni, a fagyit a saját képébe nyomta, majd megtanulta nyalni, de addigra csöpögött mint a fene végig a ruháján, kezén, cipőjén(!), amikor betévedtünk egy boltba, míg a cipőket néztem, addig egy kosárlabdával az üveget rugdosta, a könyvesboltban pedig miután szétdobált vagy 10 könyvet, a borokkal (mit keres a könyvesboltban bor?) barátkozott, aztán gyorsan kimenekültünk. Hát így. Babakocsi nélkül egy darabig sehova!

Az óraállítást úgy-ahogy kihevertük (akkor sem fogom megérteni, hogy ha már jóformán semmi hasznot nem hoz, viszont jó sok kárt okoz, mi a fenének kell évente kétszer tekergetni ), még jól is kijöhettünk volna belőle, mert így a hajnali 6-os ébredés 7 órakor állandósulhatott volna, mint ahogy ez is történt 2 napig, de sajnos nem, újra 6-kor kelünk, pedig az esti altatást sem kapkodom el.

A húsvétot szokásunkhoz híven baráti körben ünnepeljük, külön apropója a dolognak, hogy életem párja fennállásának kerek évfordulóját üli, kábé 25 ember fogja meghúzgálni a fülét, lesz eszem, iszom, ereszdelahajamat, remélem odakint, mert ha esni fog az eső (nem fog!), én nagyjából kötelet fonok egész nap, amire este fellógatom magam némi pálinkától megtámogatva.

És Pándindi barátnőmnek is boldog szülinapot kívánok!