Nálunk az alvás kiment a divatból. Mióta pörgünk, dolgozunk, közösségbe járunk, azóta Marci hajnali fél 6-kor kel, vagy korábban, hétvégén is, és nem lehet visszaaltatni. És mivel nem a diszkréciójáról híres, így ébreszti a nővérét is, ha nem vagyok elég gyors, és sose vagyok elég gyors, meg az apját is természetesen, akinek a fején szívesen ugrál úgy 10-20 percet hajnalonta.
Aztán délelőtt 11-kor kidől a sorból bárhol is van éppen, elalszik a buszon, evés közben, az apja vállán az utcán, ő megteheti, meg is teszi. Mi nem. Veronika sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése