2009. december 2., szerda

H1N1

Sikerült az általam ismert legszemetebb, legagresszívabb vírust beengedni a családunkba, ezért már napok óta ápolónői minőségben létezem. Szörnyű látni a sáppadt, beesett kis arcokat, karikás szemeket, hallgatni a köhögést, szipogást.
Veronika kezdte szombaton, gyanús volt, de nem tűnt komolynak, másnapra durvult, hétfőn háziorvos: influenzaszerű tünetek, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy H1N1, szerintem pedig az. A keresztgyerekeket is leterítette, a tünetek ugyanazok, a hasonlóság kísérteties. Kedden úgy tűnt, túl vagyunk a nehezén, aztán mégsem, Veronika vissza-, Marci beleesett. Így aztán a mai nap maga volt a katasztrófa, a kicsi forró testű kismajommá változott, egész nap rajtam csüngött és egész nap sírt, félálomszerű állapotban panaszosan gajdolt, és folyamatosan szopit követelt. A nagy türelmetlen volt és ingerült, fáradt, náthás, köhögős, időnként lázas.
Az egri ÁNTSz szerint az öt gyereket különböző vírus támadta meg és egyik sem a háegy (azért tök ügyes, hogy ezt így telefonon keresztül megállapította), tehát azonnal oltatni mindenkit, és nem és nem hajlandóak elvégezni a vérvizsgálatot, amiből kiderülhetne, hogy mi ez a genyó vírus, mert azt csak szúrópróbaszerűen végzik, ennek ellenére járványt kiáltanak, mert a vizsgálataikból kiderült, hogy a háegy már kiszorította az összes többi infl.vírust a piacról. Logikus, mi azonnal oltassunk, mert nem a háegyet kaptuk el, de az országban csak a háegy tombol, a többi kiszorult.
Szeretem, mikor a köjál a helyzet magaslatán van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése