Nem, nem a kutyáról szeretnék írni. Az más emberek legjobb barátja. Nekünk egyszer volt kutyánk kábé egy évig (hangsúly a volt-on!), szerettük, meg minden, de sose leszünk kutyás népek, épp elég jószág a papagáj a pincében és a macska az ajtó előtt. Sok is.
Szóval az ember legjobb barátja a porszívó.
Ha full takony a gyerek, és még éjszaka is le kell jönni szipantani, akkor azért.
Ha az elhúzódó szoptatás miatt hullik az anyuka haja, és viszonylag hosszú szőke hajszálakkal van tele a lakás, és a gyerek egyik leggyakrabban használt szava a hajsz, akkor azért.
Ha pedig a fentemlített gyerek úgy eszi a napi rendes Tictacját, hogy először módszeresen kirázza a dobozból mind egy szemig a földre, majd onnan felcsipegeti, amikor is nem mindegy mennyi kosz van a földön, akkor meg azért.
Holmi sáros csizmákról, bakancsokról már szó se essen.
Rohangálás közbeni kajálásról, morzsálásról, kajamaradékok széttaposásáról se.
Papírzsebkendők miszlikbe szedéséről meg pláne ne, ez ugyanis valami furcsa szokása a gyereknek, mi sem értjük az okát.
Ezek miatt fontos tehát, hogy a porszívó jó minőségű legyen, hatékony, könnyen tisztítható, és nem utolsó szempont, hogy lakberendezési tárgyként is megállja a helyét, tekintve, hogy állandó tartózkodási helye a nappali, csak hogy mindig kéznél legyen. A mi porszívónkra nem jellemző egyik sem, cserébe viszont jó drága volt. Viszont elfér az ülőgarnitúra mögött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése