A tegnap Marci-ügyileg tökéletesre, nagykönyvire, megismételhetetlenre sikeredett, azért, hogy aztán pár hét nemalvás, hiszti, akaratosság esetén könnyes szemmel nosztalgiázhassunk az apjával, hogy aszongya "emlékszel ARRA a napra, mikor minden összejött?".
Az éjszakai alvása a top 10-es lista első helyén áll: este majdnem 8-tól reggel majdnem 7-ig megszakítás nélkül aludt, mint egy kisangyal. Nevetősen, kiegyensúlyozott pofival ébredt, remek volt a délelőtt, két játék között tudtam háztartást vezetni, voltunk levegőzni, a délutáni alvás valóban délutáni volt és nem délelőtti, mint most, és két és fél óráig tartott, el se hittem, majd délután 3 órát játszott az udvaron, sötétedéskor alig akart bejönni, az esti vacsora-fürdés-altatás mix is gond nélkül zajlott, élveztem.
Persze tisztában vagyok vele, hogy ez volt a mézesmadzag, hogy hónapokig ilyesmiről még csak nem is álmodhatok, ma éjjel pl. 3-szor kiabált dugult orr miatt, a reggel és a délelőtt igencsak akaratosra sikeredett, és fél 11 óta alszik, de azért nagyon remélem, hogy a tegnapi napot vehetem egyfajta ígéretnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése