Megérkezett végre, 20 fok van!
Sose hittem volna, hogy jön vele a takaríthatnék is.
Az elmúlt napok ugyanis a tavaszi nagytakarítás jegyében teltek, és már most látom, hogy soha nem is lesz vége a puccevának, mert egyrészt nagy a lakás, másrészt meg akad egy igen jelentős hátráltató tényező Marci személyében, így aztán a 13 nagy ablak megtisztítása a távoli jövő ködébe vész, 3 nap alatt 4-et sikerült átláthatóvá tennem (függöny le, mosógépbe be - autózás - redőny lemos - mesél - ablakpucc kívülről - gyereket átöltöztet - ablakpucc belülről - etet - függönyvasalás - altat - függöny fel ), ezzel a tempóval talán őszre végzek is, akkor meg kezdhetem az őszi nagytakarítást, hurrá.
Amikor meg épp nem takarítok és a ház is csendes és sötét, akkor pedig a Jumurdzsák gyűrűjét keresem már-már megszállottan, pedig nem is vagyok lokálpatrióta, és az interaktív játékokért is csak mérsékelten rajongok, de ez egyszerűen abbahagyhatatlan, és nagyon nem fogom bánni, mikor végre a végére érek, és újra a saját életemet élem, nem pedig Jonathan Hunt-ét.
Ráadásul beköltözött a nappalinkba a Kisvakond (vantond), sajnos a kertünkbe is már évekkel ezelőtt, így most már kettővel is küzdünk. A kinti kiírthatatlan, a benti meg marhára unalmas, legfőbb törekvésünk mostanában, hogy csak kétszer kelljen egy nap betenni a dvd-t (monnyuk hajnali 6-kor kimondottan áldásos) és az autós rész után kikapcsolhassuk a tévét nagyobb ordítás nélkül (nem mi ordítunk). Háát, még fel kell nőnünk a feladathoz.
Marci ma délelőtt felfedezte a kocsi csomagtartóját, az apja be is ültette, elvolt ott vagy fél órát (mármint Marci), játék közben is vissza-visszament, beült, örültünk, járóka helyett tök ideális, nem tud semmiben kárt tenni, ha fontos lépcsősúrolhatnékom van, remek gyerektárolóhely. A gyámügynek üzenem, hogy kombi-jellegű autónk van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése